2016. május 1-től életbe lépett az új Uniós Vámkódex

2016. május 1-én életbe lépett az új Uniós Vámkódex, melynek célja, hogy a huszonnyolc tagállam joggyakorlata 2020 év végéig oly mértékben átalakuljon, hogy valamennyi vámeljárásukat elektronikus környezetben tudják a vámhatósággal történő kapcsolattartással lefolytatni. Cél, hogy a határidőt követően minden okmányt elektronikusan nyújtsanak be az ügyfelek a vámhatósághoz, és a hatóság is elektronikusan közölje döntéseit. A fentieket támogató informatikai fejlesztéseket 2020-ig kell megvalósítani.

Mi változik?

• a vámeljárások köre
• a vámeljárásokhoz kapcsolódó biztosíték rendszer
• a vámkiszabás alapjául szolgáló vámérték meghatározása
• az exportőr fogalma
• az Európai Unióban történő letelepedés követelménye

A 2016. május 1. után elindított vámfolyamatokra már teljes mértékben az új szabályok alkalmazandók. Ha az érintett vállalatok nem felelnek meg az új szabályoknak, akkor a vámhatóság nem fogja elvégezni a vámkezelést, ez pedig komoly fennakadást okozhat a működésükben. Továbbá, ha a vámhatóság szabálytalanságot állapít meg, akkor jelentős bírságot is kiszabhat. Az új vámkódex ugyanakkor mentesíti a bírságkiszabástól a hatóság ellenőrzésének megkezdése előtt önellenőrzést végző vállalkozót. A vámhivatal az új szabályok alapján az ellenőrzés megkezdése után is előnyben részesíti a tisztességes gazdálkodókat, hiszen együttműködésük esetén az eredetileg kiszabható bírság felét kell csak megfizetniük.

Engedélyezett Gazdálkodó (AEO) státusz

Érdemes élni az Engedélyezett Gazdálkodó (AEO) státusz lehetőségével, melynek köszönhetően számos kedvezményben részesülhetnek a vállalatok. Többek között kizárólag nekik nyílik lehetőségük a központi vámkezelés (vámjogi egyszerűsítés) alkalmazására, valamint a biztosítéknyújtással kapcsolatban is kedvezményekben részesülhetnek.

Az AEO státusszal rendelkező gazdálkodók a vámhatóság által megbízhatónak minősített gazdálkodók, akik a hatóság értékelése szerint átlátható, biztonságos és megfelelően dokumentált folyamatokkal rendelkeznek a vámmal, logisztikával, humánerőforrással, pénzüggyel, biztonsággal, információs technológiával, anyagkezeléssel, gyártással és értékesítéssel kapcsolatos gazdasági műveleteikre nézve.

Az uniós vámjog legfontosabb változása, hogy a korábbi kombinált (full) típusú tanúsítvány megszűnik és két típus marad fenn: a vámjogi egyszerűsítés (C típus), valamint a biztonság- és védelem (F típus). Továbbá arra is érdemes figyelni, hogy a tanúsítvány megnevezés megszűnik és engedéllyé minősül át. Az említett módosulásokon kívül az eredetileg kitűzött célok viszont változatlanok: továbbra is a vámhatóságokkal folytatott partneri viszonyt igazolja az engedély, amelynek folyamatos nyomon követésével és aktualizálásával járó kötelezettség kiegészül a vámszakmai mellett az adóügyi tevékenység folyamatos megbízhatóságának figyelésével is.

Vámraktározás

A tevékenység elvi háttere ugyan nem változik, viszont a közösségi szabályok szerinti vámraktár típusok (A, B, C, D, E, F) helyébe I., II. és III. jelzésű közvámraktár és magánvámraktár kategóriák lépnek életbe. Az egyszerűsített eljárásokat alkalmazó vámraktár üzemeltetők számára kedvezőtlen is lehet, hogy a D típust kivezetik a gyakorlatból, ráadásul a betárolás tevékenységét érintő jogszabály május elsejétől életbe lép, ezért az egyszerűsített beraktározások lehetősége április végével megszűnik.

Egy biztosítékot mindenre

Az új jogszabály egyik legnagyobb újdonsága az a lehetőség, hogy több engedélyhez, vagy vámeljáráshoz nem kell külön-külön biztosíték nyújtását megszervezni, hanem elég lesz egy, minden kötelezettségre érvényesíthető vámbiztosítékot benyújtani a hatóság részére. A vámeljárásokhoz felajánlott biztosíték mértéke, a kérelmező által meghatározott referenciaösszeg, amit a garanciakeret figyelésére tervezett informatikai rendszer (GUM) 2020. októberi bevezetéséig az engedélyesnek kell folyamatosan figyelnie. Jó hír továbbá, hogy kedvező feltételek fennállása mellett a referenciaösszeg csökkentésére is van lehetőség úgy, hogy annak 50, vagy 30, legjobb esetben 0 %-át kell biztosítani.

Egyszerűsített vámeljárások

A vámhatóság operatív közreműködése nélkül, gyártó- vagy logisztikai helyszínekre érkező, vagy onnan feladott szállítmányok egyszerűsített, vámkezeléseire vonatkozóan az elvek nagyjából hasonlóak a közösségi vámjoghoz, viszont azon exportőrök, akik teljes adattartalmú árunyilatkozat benyújtásával a nap 24 órájában kezdeményeztek kiviteli vámkezeléseket, az elkövetkezendő három évben jelentősen át kell alakítaniuk folyamataikat, ugyanis ez a népszerű vámkezelési mód megszűnik. Helyette nyilvántartásukba történő bejegyzéssel kell a vám alakiságokat biztosítani, vagy egyszerűsített árunyilatkozatokat kell kiállítaniuk.

Komoly változás továbbá, hogy nyilvántartásba történő bejegyzéssel a szolgáltatók, logisztikai tevékenységet végzők csak úgy tudnak az új szabályok szerint vámkezeltetni, ha megbízóik teljes vám- és adójogi kötelezettségeit magukra vállalják – közvetett vámjogi képviselő szerepében.

A jövő vámeljárásai

A jogszabálynak köszönhetően két olyan vámkezelési mód is alkalmazható, mely a jövőbeni logisztikai- és áruszállítási folyamatokat képes lesz hatékonyan támogatni:

1. Központi vámkezelés engedély: birtokában az Unió bármelyik földrajzi pontján megtalálható nem uniós áru vámkezelését el lehet végezni. Ennek hatására például egy biatorbágyi logisztikai szolgáltató már a koperi kikötőben képes lesz arra, hogy akár egy komplett irányvonatba sorolt konténeres szállítmányt levámkezeljen a beléptető országban.
2. Önértékeléssel végzett vámkezelés: az engedélyesre van bízva, hogy az uniós áruról nyilvántartást vezessen és az abban megtalálható adatok szerint vámtartozását kiszámítsa és azt befizesse. Ezért cserébe viszont biztosítania kell a vámhatóságok részére, hogy informatikai rendszeréhez hozzáférhessen.

Mindkét engedély természetesen engedélyezett gazdálkodók számára ad lehetőséget, a két eljárás alkalmazásával kapcsolatos joggyakorlat kialakítása májustól az Európai Unió tagállamainak vámhatóságaira vár.

A nemzeti szabályok megalkotásánál kiemelt szempont volt, hogy a magyar vámigazgatás az EU tagállamaival versenyképes legyen, hatékonyabb, eredményesebb és egyszerűbb eljárásokkal biztosítsa a vámjogszabályok betartását.